2010. október 24., vasárnap

Egyetem...káosz, beindult a mókuskerék :)

Sziasztok !!

Lassan két hét után újra jelentkezek. :)
Elkezdődőtt az egyetem, el is tűntünk rendesen és csak mostanra sikerült eluralkoldni a káoszon, bár még mindig vannak sötét pontok. Hajnali kelés reggelente, hogy beérj a dugóban, órák-órák hátán, szerdán 4 egyidőben....ez az Erasmus velejárója. Délutánként pedig gyakorlatok és heti négy óra olaszozás.
Természetesen az élet nem állt meg, a társaság nagyon jó, a kötelező esti programok, közös vacsorák, beszélgetések a spanyol lépcsőn és a bulik továbbra is rendíthetetlenül követik egymást.


A múlt hétvégén Mónival és egy spanyol barátunkkal úgy döntöttünk, hogy teszünk egy kirándulást Nápolyba és Caprira. Így hát szombaton reggel vonatra szálltunk, majd kerestünk egy olcsó hostelt a városban és utána kora délután kicsit szeszélyes idő mellet megkezdtük a maratoni félnapos városnézést, "minél több beleférjen" alapon :)




A kikötőben megvettük a kompjegyet a másnapi Capri útra...ez volt ami igazán izgatott minket, látni akartuk már nagyon a valóságban azt a csodát amiről annyi ódát zengenek. 



És Capri tényleg egy csoda...egy fennmaradt földi paradicsom a Tirrén- tengeren, egy apró sziget, hófehér házakkal, szűk utcákkal,
szerpentinekkel, függővasúttal, eldugott öblökkel, piciny strandokkal és rendkívül kedves emberekkel, és nem utolsó sorban napfény és 26 fok...októberben !!!! Capri, ahol a kék az igazán kék, nem is győzik a turisták kattogtatni a kamerákat. Apropó turisták, leginkább ameriakiak és japánok. Szörnyen drága, elit hely, luxus üzletek, drága szállodák, nem a mi pénztárcánknak való, de nem is ezért mentünk, hanem a szigetért, és azt kaptuk amire számítottunk. Capri lenyűgöző, meseszép, filmbéli táj, amit örökké a szívedbe zársz, úgyhogy amint lehet megyek is vissza. Majd öregkoromra gyüjtögetek és letelepszek. :) 


A kompozás egy hatalmas élmény volt, hajnalban a napfelkelte hazafelé a nápolyi kikötőben horgonyzó luxus óceánjárók látványa tette teljessé ezt a hétvégét, amit még a hazafelé való szenvedés sem tört meg a vonatúton az egy órás késés mellett. Fáradtan, de újabb feledhetetlen élményekkel gatdagodva tértünk vissza Rómába.



Tegnap pedig megjött Szegedről az első kiscsapat Rómába !!! :) Dóri, Dani és Pisti személyében. Be is voltunk sózva rendesen délután, mikor készülődtünk a reptérre menni. Meg is leptük őket rendesen a terminálban, a hülyeség nem marahatott el..."mert aki bolond, az legyen mindig bolond" ugyebár, hát gondoskodtam róla Mónival együtt, hogy így legyen. :)
Éjszaka egy hatalmas buli, ma a spanyol lépcső és egy kis sörözés mellett kibeszéjük, hogy s mint otthon, szerdáig van időnk. Aztán sok nyugodt pillanatunk úgy se lesz. Csütörtökön jön a váltás, jönnek a szülők, remélhetőleg hungarikummal teli bőröndökkel, úgyhogy megint idegenvezetősködünk. :)


Kicsit hiányzik Szeged, a SZOTE, a Tik, meg a társaság, meg leginkább az ágyam mert itt képtelenség normálisan aludni ezeken a mini priccseken, de decemberben újra találkozunk és utolsó héten bulizunk egy nagyot együtt, majd jöhet a maratoni tanulás.

Jót ne halljak rólatok, aztán amint tudok jelentkezek újra !

Zoli

2010. október 5., kedd

"365 days and nights !" :D

Sziasztok, újra jelentkezünk most hogy megint akadt egy kiadó óránk blogolni :)
Most nagyvonalakban, ami igazán nehéz lesz, mert egy regényt tudnék írni mint mindig, összedobtam Nektek egy újabb élménybeszámolót, az elmúlt 5 napunkról. Íme hát:
A Péntek....
Először is egy nagy hip-hip hurrá legalább már sikerült beregisztrálni a központi Erasmus irodába...persze a java majd csak ezután jött. :)
Ennek örömére metróra pattantunk és meg sem álltunk Vatikánig. Mielőtt nekivágtunk volna a túrának egy kellemes olasz étteremben megpihentünk és ettünk egy olyan pasta alla bologneset hogy egy sörrel kísérve hogy mind a tíz ujjunkat megnyaltuk.

Belépve a Szt. Péter térre elállt a lélegzetünk...tudtuk, hogy monumentális lesz az amit látni fogunk, dehogy ennyire....Nem lehet szavakba önteni ennek a csöpp államnak a szépségét, ezt egyszerűen látni kell ! Természetesen kalóriaégetésként kötelező volt felmászni a Bazilika kupolájába is: 551 lépcső fel, 551 le, igazán kellemes :) 
Nem is volt kilométerhiányunk aznap már, így fáradtan haztérve egész könnyű volt bezuhanni az ágyba és rápihenni a másinapi kirándulásra.



Szombat:
Hajnali kelés, majd rohanás a vonathoz. Irány Anzio, egy Rómától 60 km-re lévő kikötőváros.  Csendes nyugodt hely, igazi halászparadicsom. Teveztük, hogy áthajókázunk  a másfél órára lévő Tirrén-tengeri csöpp kis szigetre, a világtól elzárt Ponziora, de csak egy hajó oda, egy meg vissza egy nap....mi meg nyilván le ismaradtunk. :( Búslakodtunk egy kicsit, majd végül egy tuti kis szombat kerekedett ki belőle Anzio meseszép kikötőjében. Benéztünk a halpiacra,  tettünk egy tengarparti sétát a homokban, majd egy jó másfél órát beszélgettünk az argentin-olasz Carlossal, aki egy “kis sétahajókázó céget” üzemeltet és mindenáron azért küzdött, hogy még két tébláboló turistát összeszedjen mellénk, hogy legalább egy hajótúra összejöjjön nekünk, hát végül ez sem jött össze. :( De majd a következő hétvégén, immár a hajózási menetrend ismeretében !!! :) A napot végül Carlos Carlo nevezetű kedves barátjának az éttermében zártuk ahol “ebédre” - volt már vagy 3 óra - az egyik helyi specialitás próbáltuk ki, nevezetesen a “már nem emlékszem rá hogy hívják tengeri halat” :) Őszintén én nem vagyok egy nagy uszonyos párti, de Móni csak unszolt-unszolt én meg csak húztam a számat, aztán nagyduzzogva csak legyűrtem azt a halat és láss csodát finom volt ! :) 
Visszatérve Rómába Móni a felesleges energiák által vezérelve még beráncigált a 3. emeletes ZARA-ba...hát a többit gondolom sejtitek :D

Vasárnap:


Egy kiadós alvás és végre “sültkrumpli és csirkemell ebéd” után irány az Olimpiai stadion, mert Rómában ugyebár meccsre is kötelező menni ! Mónit se volt nehéz elrángatni, ilyet még úgy se látott. Nem is csalódott és majd 50 ezer fanatikussal együtt végigtombolta az amúgy közepes színvonalú meccset amit végül örömünkre be is húzott a Lazio 1-0-ra. Újabb 2 óra hossza úgy, mintha egy másik világ lenne: egy álomszép 86000-fős stadion, apa, anya, gyerekek, nagyszülők, mindenki együtt szurkol a kedvenc csapatáért ! Ez családi program Rómában és mi is egy újabb örök élménnyel gazdagodtunk. Este levezetésként még egy sör azért lecsúszott természetesen, ismételten a Spanyol lépcsőnél ! :)

Hétfő:
Szörnyen unalmas ügyintézés ! :D  De legalább eljutottunk a római ESN irodába és beregisztráltunk a helyi Erasmus diákszervezetnél, akik a közös összejövetelekt, kirándulásokat szervezik majd. 


Éééésss végül elérkeztünk a mai naphoz, ami szintén a ügyintézésről szólt. Reggel két és fél óra sorban állás és várakozás tulajdonképpen az Idegenrendészetnél, mindez egy kódért cserébe. Majd ezen felbuzdulva még beregisztráltunk az “egyetemi menza irodában” is, amiért cserébe kaptunk egy igen csinos dombornyomott kártyát amivel rengetek kedvezményt kapunk majd a Campus különböző részein.
Ma este irány az Erasmus Coctail Night, a Piazza Navona közelében. Teszem hozzá ez innenstől kezdve “kötelező” keddenkétni program, hála a helyi diákoknak. Várjuk már ezt az estét nagyon, jó lesz megismerekedni végre a többi Erasmusos diákkal és majd a csütörtöki közös vacsorán pedig legalább, mint ismerős arcok fogunk  leülni egymással szemben ! 
Hamarosan újra jelentkezek, addig is legyetek jók !
Zoli
In English....
Hey !

We are after five exciting days again. :)
On Firday finally, we managed to register in the Erasmus office of “La Sapienza”....it’s a big success in Rome, really ! :) After this victory, in the afternoon we visited the marvellous city of Vatican. Amazing, I just can’t write it down, by the way everybody has to see it !
On Saturday we travelled to Anzio, a peaceful city about 40 miles far from Rome with a beautiful harbour and beach. 
Sunday....football :) Lazio-Brescia in the “Stadio Olimpico”. 45000 fanatic roman men, women, children and old age people :) An other unforgettable memory !
Monday was a really boring day. We spent most of the time in the offices. We’ve got so many administrative duties.
Today’s morning was also the same. By the way in the evening there is going to be an Erasmus Coctail Night near Piazza Navona by ESN Rome ( local Erasmus network)...it’s a kind of welcome party at all, however tuesday night’s will be regular about this program.
See you soon and take care 
Zoli